Stagnált a magyarországi kiskereskedelmi forgalom júliusban az előző hónaphoz képest, amely azt jelenti, hogy a várva várt felpattanás még várat magára a boltokban. Az emberek úgy tűnik még nyár közepén is inkább megtakarítottak, külföldön vásároltak vagy nem a termékekre hanem szolgáltatásokra költötték a reálértéken is növekvő bérüket.
A hazai kiskereskedelem hosszú idő óta nem talál magára, képtelen túljutni a 2021-es fogyasztási szinten. Hasonló problémával más uniós országok is szembesülnek, de ott jellemzően magasabb a bázis és nem szenvedtek olyan inflációtól, mint itthon. A várakozáson aluli kiskereskedelmi teljesítményre sok magyarázat született, kezdve azzal, hogy a magyarok inkább megtakarítanak, azon keresztül, hogy az elhalasztott ingatlanvásárlásaikat pótolják, egészen addig, hogy külföldön költik el a pénzüket. Most utóbbival foglalkoztunk.
Idén 4,5%-ra, jövőre 3,7%-ra, 2026-ban pedig 2,9%-ra csökkenti a kormány a költségvetés hiányát - jelezte az Inforádió Aréna műsorában Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiemelte: a deficit csökkentése érdekében lépéseket kell tenni, mert ez magától nem következik be. A tárcavezető azt is elárulta, hogy milyen inflációval tervezik a 2025-ös évet.
Magyarországon annak ellenére nem indul be a fogyasztás, hogy az infláció közel van az MNB céljához és - ennek köszönhetően - nőnek a reálbérek. A kiskereskedelem még a 2021-es szintet sem érte el, amellyel uniós összevetésben bár a rosszabbul teljesítő országok közé tartozunk, máshol is küzdenek azzal, hogy a fogyasztás nem tud növekedni. Itthon a megtakarítások bővülése ("óvatossági motívum") és a külföldi vásárlások is hátráltatják a fogyasztás növekedését.
Az idei első félévben olyan gyorsan nőtt a keresetek reálértéke, amire csak nagyon ritkán van példa. A lakosság mégsem szórja két kézzel a pénzt. Cikkünkben a visszafogott fogyasztás közgazdasági okait igyekszünk megvilágítani.
Júniusban kissé lassult a béremelkedést üteme Magyarországon, de továbbra is dinamikus növekedést láthatunk.
Az inflációs válságot követően, a sajnálatos módon továbbra is velünk maradó háborús környezetben 2024 első felében a magyar lakosság fogyasztási szokásai megváltozni látszanak, ez a változás két tényezőből tevődik össze. Egyrészt az idei évben tapasztalt jelentős reálbér-emelkedés ellenére a lakosság óvatossági motívumának csak lassú oldódása figyelhető meg. A háztartások a fogyasztásuk erőteljes növelése helyett megtakarításaik reálértékének visszaépítését helyezték előtérbe, amely mind a betétállományuk és értékpapír-tranzakcióik, mind pedig a lakástranzakciók számottevő bővülésén megmutatkozik. Emellett, bár nemzetközi összehasonlításban az EU átlagát meghaladó növekedés látszik a hazai kiskereskedelmi forgalom volumenében, mégis az tapasztalható, hogy a lakosság inkább külföldön, illetve a külföldi online kereskedelemben növeli nagyobb mértékben a költéseit, valamint az elhalasztott lakásvásárlásait pótolja.
Az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó nem érte el fő célját: hosszú távon nem tudta csökkenti az egészségre káros élelmiszerek fogyasztását, ráadásul a szegényebb háztartások arányaiban több adót fizetnek, mint a gazdagabbak – derül ki a Corvinus Egyetem kutatásából. A Pénzügyminisztérium szerint az intézkedés bevált.
Az amerikai kiskereskedelmi forgalom a vártnál érdemben erősebb volt júliusban, míg az augusztus második hetére vonatkozó új munkanélküli segélykérelmek száma csökkent az előző héthez képest. A két beérkező feldolgozóipari hangulatindex viszont elmaradt a várakozásoktól. Az exportinfláció emelkedett az előző hónaphoz képest. Összességében az adatok csökkentik a recessziós félelmeket, ami kedvező a részvénypiacok számára.
A frissen beérkezett makrogazdasági adatok alátámasztják azt az aggodalmat, hogy idén nem lesz képes a kínai gazdaság elérni a tervezett 5% körüli növekedést. Ennek komoly következményei vannak a globális nyersanyagárak alakulására és az inflációs kilátásokra is, amelynek a hatása a nyugati tőzsdéken is érződhet.
Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.
Folytatódik a befektetési alapok és az állampapírok csatája: előbbiek állománya az első félévben több mint 1300 milliárddal nőtt, az állampapírok 600 milliárdos növekményét egyelőre a bankbetétek is megelőzik. De nem szabad leírni az állampapírokat: van pár szám, ami azt mutatja, korántsem szerepelnek olyan rosszul. Mindeközben a bankok állampapír-állománya tovább csökkent, a befektetési alapok államadósság-részesedése pedig nő.
Eltérő tendenciák látszanak az euróövezet és az EU egészének kiskereskedelmi forgalmában, és az összkép összességében kedvezőtlen. Az első becslések szerint a szezonálisan kiigazított kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 júniusában 0,3 százalékkal csökkent az euróövezetben, míg az EU-ban az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos csekély mértékű növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.
Júniusban sem jött el a fogyasztási boom Magyarországon, hiába várták sokan a fordulatot az idei év második negyedévére. Bár a keresetek dinamikusan nőnek, a lakossági fogyasztás továbbra is kifejezetten gyengén teljesít. A KSH most megjelent adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztítva 2,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyítva minimálisan visszaesett.
8051, 7234, 6040. Három egymást követő év eredményadata. Az üzleti életben az ilyen adatsor súlyos kérdéseket vet fel, válságteamet igényelne.
Az eMAG a nyár végén (augusztus 31-ei dátummal) leépítést tervez Magyarországon, hogy ezt követően ősz végéig (október 31-ig) egy kisebb hazai csapat feleljen a webshop Marketplace részéért - tudta meg kereskedelmi forrásokból a 24.hu. A társaság a lap megkeresésére nem cáfolta az információt és központosításról beszélt.
A kiskereskedelmi forgalom az előző havi 2,6% után 2,3%-kal nőtt év/év alapon, míg az export infláció a konszenzusnál alacsonyabb, az import infláció pedig magasabb lett éves összehasonlításban. Összességében a mai adatok vegyesek, de megerősíthetik azt, hogy szeptemberben jöhet az első kamatcsökkentés.
A kínai feldolgozóipar folytatta a bővülést: az ország statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint már az ágazat növekedés harmadik egymást követő negyedévben haladta meg a teljes gazdaság ütemét.
Az első fél évben 0,3 százalékkal kevesebb motorbenzin és 1,2 százalékkal kevesebb gázolaj fogyott a kiskereskedelmi forgalomban Magyarországon, mint tavaly ugyanebben az időszakban; az üzemanyag-fogyasztás így átlagosan 0,9 százalékkal csökkent - tette közzé honlapján a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ).
Nehéz helyzet elé állítja a döntéshozókat, hogy a vártnál érdemben rosszabb kínai GDP-adatok érkeztek. Az eddig meghozott ösztönzőintézkedések egyelőre még nem érezteti a hatásukat. A héten tartják Kínában a Harmadik Plénumot, ahol akár fontos gazdasági döntések is születhetnek, amelyek újra életet lehelhetnek a gazdaságba.
Intenzív szakaszában van a háború.
Cáfolták az állításokat.
Régóta Németországban élt.
Kevés részletet osztottak meg.
Német katonák mehetnek akár Ukrajnába is.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
